Haszonélvezet!

Mi is az a haszonélvezeti jog?

A Polgári törvénykönyv így határozza meg a haszonélvezeti jog fogalmát:

157. § (1) Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más
személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és
hasznait szedheti.

Ez hétköznapi nyelven annyit jelent, hogy akié a haszonélvezeti jog,
az az ingatlant hasonlóan használhatja, mintha a sajátja lenne, még
akkor is, ha az nem az ő tulajdona. A hasznait szedheti annyit jelent,
hogy például az ingatlan bérbeadásából származó bevételt (haszon)
felhasználhatja (élvezet).

Mikor alkalmazzuk a haszonélvezeti jogot?

Leggyakrabban szülők részére biztosítják akkor, ha az ingatlant a
gyermek nevére írják. (pl: adásvétel, ajándékozás) A haszonélvezeti jog
bejegyzése ingatlan átírás esetén biztosíthatja a szülőket arról, hogy
életük végéig fedél lesz a fejük felett. A haszonélvezeti jog azt
feltételezi, hogy az ingatlant kizárólag a haszonélvezeti jog birtokosa
használhatja függetlenül attól, hogy ki az ingatlan tulajdonosa.

Haszonélvezeti jog fajtái:

Határozott időre szóló haszonélvezet

A határozott időre szóló haszonélvezet konkrét dátumot jelöl meg a haszonélvezet gyakorlásának végeként. Az időpont elérésével a haszonélvezeti jog megszűnik.

Határozatlan időre szóló haszonélvezet

A határozott időre szóló haszonélvezet nem konkrét dátumot jelöl meg a
haszonélvezet gyakorlásának végeként, hanem például egy eseményt
határoznak meg. Leggyakrabban “holtig tartó” haszonélvezet az leterjedt,
de létezik “házasságig”, “özvegységig” tartó haszonélvezeti jog is.

A haszonélvező kötelességei:

A haszonélvező minden előre tervezhető költséget visel az ingatlannal
kapcsolatban: közüzemi számlák költségein túlmenően, a karbantartási
feladatokat is saját költségére kell ellátni. (festés, mázolás) Az
ingatlanban keletkezett károkat (tűz-, víz-, üvegkárt is abban az
esetben, ha a kár a haszonélvező hibájából keletkezett!) is köteles
megtéríteni. A haszonélvezőnek – ésszerű keretek között – lehetőséget
kell biztosítania az ingatlan tulajdonos részére, hogy az ingatlan
állapotának ellenőrzése céljából bejuthasson az ingatlanba. Érdemes
tudni, hogy a haszonélvezőnek a normál használat során keletkezett
értékcsökkenést (avulást) nem kell megfizetnie a tulajdonos részére.

A tulajdonos kötelessége:

A tulajdonosnak saját költségen kell helyreállítania mindazokat a rongálódásokat, amik nem a
haszonélvezőnek felróható okok miatt keletkeznek. (viharkár,
földrengés, betörés stb.) A tulajdonos költségét terhelik azok a
kiadások, amik a haszonélvezet megszűnésével a tulajdonosra szállnak át:
víz, csatorna, gáz, villany bekötése. Szintén a tulajdonosnak kell
állnia a kötelező hatósági ellenőrzések költségeit: ilyen például a
kéményseprés, a gáz hatósági felülvizsgálatának költségei. Érdemes
tudni, hogy a tulajdonos, csak akkor használhatja az ingatlant saját
céljaira, ha ahhoz a haszonélvező kifejezetten hozzájárul. (A
haszonélvező szélső esetben akár ki is tilthatja a tulajdonost a saját
lakásából.)

Lehetőségek a haszonélvezet gyakorlásánál

A haszonélvezetre jogosult az ingatlant akár harmadik fél részére is
bérbe adhatja. A teljes bérleti díj a haszonélvezőt illeti meg. Viszont,
ha a tulajdonos bejelenti, hogy ő maga szeretné az ingatlant
“visszabérelni”, akkor a haszonélvező – mérlegelés nélkül – köteles a
tulajdonosnak bérbeadni az ingatlant.

Az özvegyi haszonélvezeti jog

Ha az elhunyt nem az özvegyre hagyja az ingatlant, akkor az özvegyet
automatikusan özvegyi haszonélvezeti jog illeti meg. Az özvegyi
haszonélvezeti jog holtig, vagy az özvegy újbóli házasságáig illeti meg
az özvegyet. Az özvegy élettársi kapcsolata nem szünteti meg az özvegyi
haszonélvezeti jogot.
Az özvegyi haszonélvezeti jog abban az esetben nem korlátozható, nem változtatható meg,
ha az örökhagyó pontosan leírja, hogy mely vagyontárgyak haszonélvezeti
jogát hagyja az özvegyre és melyekre nem. A leszármazott örökösök
kérhetik a haszonélvezeti jog korlátozását, ha annak mértéke túlzott. A
korlátozásnál figyelembe kell venni, hogy a megmaradt haszonélvezetnek
biztosítania kell az özvegyi életvitelt és nem avatkozhat bele annak a
tulajdonrésznek a haszonélvezetébe, amiért az övzegy életében
megdolgozott, vagy örökölt. A korlátozás bírói úton kérhető, de az
özvegynek is megvan a joga, hogy ezen korlátozásokat csökkentését, vagy
teljes megszüntetését kérje.