Szolgalmi jog

 

A Polgári Törvénykönyv 166. § (1) bekezdése így írja le a szolgalmi jog fogalmát:

Telki szolgalom alapján valamely ingatlan 
mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben 
használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan 
birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól 
tartózkodjék.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Telki szolgalmat olyan esetben lehet és célszerű kialakítani, ha két 
szomszédos telekből az egyik tulajdonos (uralkodó, vagy jogosult) csak a
másik tulajdonos (szolgáló) telkének igénybevételével tudja használni. 
Például csak úgy tudja elérni, hogy a szolgáló telken keresztül át kell 
járnia. De lehetséges, hogy a vízellátás és vízelvezetés is csak a másik
telken keresztül oldható meg. Szóba jöhet vezetékoszlopok elhelyezési 
igénye például villany, telefon, kábeltv, internet létesítése esetén. 
Vagy az épület átalakítása során keletkező igényeknél pince létesítése, 
elhelyezése, épület megtámasztása. Ezen kívül még számtalan eset van, 
amikor szolgalmi jog bejegyzésre kerül az ingatlan tulajdoni lapjára.

Telki szolgalom elsősorban a tulajdonosok szerződése alapján 
keletkezhet. Az ingatlanra telki szolgalmat szerződéssel csak az 
ingatlan tulajdonosa létesíthet. Előfordulhat jogszabály, bírósági vagy 
más hatóság határozata hozza létre a szolgalmi jogot.

Mivel a szolgalmi jogot az ingatlan tulajdoni lapjára be kell 
vezetni, ezért csak ügyvéd, jogtanácsos, vagy közjegyző közreműködésével
létesthető.

A szolgalmi jog nem személyre szól, hanem az “ingatlant illeti meg” illetve az “ingatlant terheli”, tehát ingatlan adásvételi szerződés
megkötésekor (tulajdonosváltáskor) a szolgalmi jog továbbra is fenn fog
állni. Az ingatlan adásvételi szerződéskor figyelembe kell venni, hogy a
szolgalmi jog a szolgáló telek értékét csökkenti.

Forrás: http://ingatlanatiras.hu/